A krónikus betegségek nem csak az idősebb embereket érinthetik, hanem pl. gyerekeket is, ilyen például az autizmus. Az elmúlt húsz évben Franciaországban (is) gyorsan emelkedett az autista gyerekek száma és szinte már járványszerü méreteket öltött ez az állapot/betegség. Természetesen rengeteg lehetőség felmerült ennek az okaként, ő és kutatócsoportja azonban úgy gondolja, hogy a fertőzést, mint ennek okát komolyan kell venni. Nagyon gyakran baktériumok nyomait fedezik fel ezeknek a gyerekeknek a vérében. Ha ezeket a lappangó fertőzéseket hosszú távú antibiotikummal kezelik, akkor ezeknek a gyerekeknek több, mint fele meggyógyul. A riporter kéri Dr. Montagniert, hogy beszéljen a borrelia baktériumról. A kutató szerint a probléma az ezzel a baktériummal, hogy krónikus állapotot és betegséget tud okozni. Gyakran krónikussá válik, ami igen súlyosan érinti az izületeket. A neuroborreliozis, mely a betegség egy változata, az agyat érinti, pszichiátriai kórképeket is létrehozhat. Ezért ez egy olyan betegség, melyet nagyon komolyan kell venni, de sajnos ellentmondások vannak arról, hogy a betegségnek létezik-e krónikus változata. Mivel ők számos betegük vérében a baktérium nyomát megtalálják, ezért ő úgy gondolja létezik a krónikus verzió. Mivel ez egy krónikus és hosszú lefolyású betegség, ezért kezelni is hosszan kell. A lyme-kórt a baktériumok egy csoportja okozza (megjegyzés: jelenleg már MSIDS-nek nevezik talán szisztémás fertőző betegség szindróma-ként lehet fordítani), hiszen egy kullancs akár harminc féle baktériumot is hordozhat magában,  tehát ezen baktériumok összessége okozza a lyme-kórt/az ahhoz hasonló kórképet (tehát most már MSIDS-t) és nem csak a borrelia. Az autista gyerekek egy kisebb részének szervezetéből kimutatják ezt a baktériumot, ugyanakkor a borrelia súlyos idegrendszeri tüneteket is tud okozni, mint pl. az epilepszia. Ezen esetben ugyanúgy hosszú távú antibiotikus kezelésben kell részesíteni ezeket a gyerekeket. A probléma azonban az, hogy ezt a betegséget sok orvos alábecsüli, és ráadásul a vizsgálatára használt szerológiai tesztek igen gyakran nem megbízhatóak. Ezért ő és kutatócsoportja a molekuláris teszteket részesítik előnyben, az úgynevezett PCR módszert, melyek a baktérium DNA nyomait vizsgálják a vérben. Majd a kutatási támogatásokról kérdezi a riporter. A kutató elismeri hogy nincs anyagi támogatás a kutatásokra, és ez a betegség nem francia probléma, hanem világszintü. A lyme az egész világon megtalálható, és bár nem akarja az AIDS-hez hasonlítani, de véleménye szerint mégis majdnem olyan mint az. A borrelia baktérium a szifilisz baktérium közeli rokona, ugyanabba a baktériumcsaládba tartoznak a spirochéták közé. A szifilisz mára egy ritka betegséggé vált, de a helyét átvette a lyme-kór. Szerinte szexuális úton nem terjed (ez vita tárgyát képezi a szakemberek között a mai napig), de kullancsok által és anyáról gyerekre igen, és talán vannak más fertőződési lehetőségek is (pl. vértranszfúzió). Majd az USA-ra terelődik a szó, miszerint ott már többet beszélnek erről a betegségről, mert sok érintett szülő van (autizmus, lyme), de gazdasági okokból ott is rengeteg ellentmondás övezi a témát. Mivel az USA-ban magánbiztosítók vannak (ez nemrég megváltozott és már van állami biztosítás, de ez a jövőben újra változhat) ezért a biztosítók minden egyes esetet megkérdőjeleznek, miszerint a betegséget (bármi is a diagnózis) valóban egy baktérium okozza-e? Beazonosítható-e a baktérium egy krónikus fertőzésben? Van az orvosoknak és biztosítótársaságoknak egy olyan csoportja,  akik nem egyeznek bele a kezelés kifizetésébe, mivel a baktériumot nem találják meg. Az antibiotikus kezelést nem fogja fizetni a biztosító, mivel nem mutatták ki a krónikus betegséget kiváltó baktériumot. A lyme-ot illető kutatásaikra vonatkozóan elmondta, hogy nagyon pontos tesztjeik vannak. Vannak olyan baktériumok, melyek szintén a lyme-kór tüneteit okozzák, de ezen esetekben nem találják meg a vérben a borreliát. Ezek nagy valószinüséggel sejten belül elhelyezkedő baktériumok, melyek ugyanilyen betegséget hoznak létre. A megelőzés fontosságát szeretné hangsúlyozni, mivel szerinte jelenleg nagyon kevés pénzt költenek kutatásra és megelőzésre. Szerinte a kutatási pénzalapok felét megelőzésre kellene fordítani. A klinikai vizsgálatok nagyon drágák és a teszteket is validálni kell, valamint szükség van az orvosok gondolkodásának megváltoztatására is, hogy nyitottabbak legyenek a megelőzésre mint a kezelésre (melyet rengeteg recept felírásával tesznek meg). Gyakrabban kellene tesztelni a vírusokat és baktériumokat, mivel a kor előrehaladtával az immunrendszer teljesítménye csökken. A politikusoknak is meg kellene változtatniuk a gondolkodásmódjukat, mert bár a kutatások és tesztek fejlesztése drága, de hosszú távon jobban megtérül, mint a betegségek kezelése.

A videó francia nyelvü, angol felirattal: